2011. augusztus 11., csütörtök

Relatív barátság

Relatív barátság
"T egy nagyon kedves barátom. Amikor 13 évvel ezelőtt vidékre költöztünk, és egy gyülekezetbe kerültünk vele, ő 17 éves volt, középiskolába járt, és sok barátja volt a gyülekezetben. A fiammal is barátkozott, annak ellenére, hogy nem egy korosztályba tartoztak. Tulajdonképpen ő volt az egyedüli igazi barátja a fiamnak, és nagyon kötődött hozzá. 
T kirándulásokat, társas összejöveteleket szervezett, amiken fiatalok és idősek egyaránt részt vettek. Ilyenkor érezhettük az összetartozást, kicsit könnyedebb keretek között is megismerhettük egymást. Természetesen, mindig volt vén is a társaságban, nehogy valami „illetlen” dolog történjen.
T-nak más gyülekezetekből is nagyon sok barátja volt. Sokat járt nyaralni, kirándulni velük.
T a gyülekezeti tevékenységekben is nagyon aktív volt. A családjából többen is vének vagy kisegítőszolgák, ezért természetesnek tűnt, hogy ő is már fiatalon kisegítőszolga lett. Közben elvégezte a Szolgálati Kiképző Iskolát is. Később általános úttörő lett.
Éppen külföldön tartózkodott, amikor megkapta a hírt, hogy egy nagyon kedves barátját autóbaleset érte, és meghalt. T a blogjában hosszasan méltatta őt – „sohasem felejtünk el”, stb. Régi kedves fényképek is felkerültek. Sok-sok ismerős kommentelte a bejegyzést.
Aztán, néhány nappal később kiderült, hogy a fiú tulajdonképpen öngyilkos lett. Búcsúlevelet is találtak nála. Hogy mi volt az ok, az nem derült ki, hiszen rögtön néma csend támadt az eset körül. Talán szerelmi csalódás, talán a szülőkkel való kapcsolat megromlása állhatott a háttérben, nem tudom.
Mindenesetre, T rögtön levette a blogjáról a megemlékezést, a fényképekkel együtt.
Ekkor egy kicsit megrendült az iránta érzett szeretetem. Szomorúvá tesz, hogyha még egy Barát is csak addig barát, amíg makulátlan a „Szervezet” szemében. Én csak sajnálni tudom azt, aki úgy érzi, semmilyen megoldás nincs a problémáira, és ilyen elkeseredett lépésre szánja el magát. De, ugye egy Tanú sohasem juthat el eddig a pontig… elméletileg. De a gyakorlat mást mutat. A Szervezet nem mutat együttérzést velük kapcsolatban, csak elítélően képesek viszonyulni bármihez, ami „nem illik a képbe” – a boldog, kiegyensúlyozott nyáj képébe."
T jelenleg 31 éves, és vidéken szolgál vénként. Erősíti az ottani családokat és a gyülekezetet tanácsaival, élettapasztalatával.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése