2012. december 3., hétfő

Örvendezzünk!



Örvendezzünk!

Abban a páratlan szerencsében lehet most részem, hogy a nyájas olvasóval megoszthatom a határtalan elragadtatásomat, ugyanis kezemben tartom az "Őrtorony" című felvilágosító jellegű kis sajtóterméket, mely azt a nemes célt tűzte maga elé, hogy ország-világ előtt büszkén hirdesse "Jehova királyságát".

A kiadványnak mindenekelőtt a képi világa az, ami a leginkább lenyűgözi az avatatlan szemlélőt, s a pompás rajzok tüzetes és átfogó tanulmányozása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ember ezt az egészet, úgy ahogy van, képes legyen komolyan venni.
Mert a rajzok azok mesések! Ahogy nézem, nézegetem ezeket a pazar nyomdatechnikával előállított szép színes oldalakat, óhatatlanul a deja-vu érzete kezd hatalmába keríteni. Ugyanis ez a csodás légkör valahonnan roppant ismerősnek tűnik.
Mosolygós kisfiú egy hatalmas nőstény oroszlán nyakát öleli át, mellette egy fekete, egy sárga és egy fehér kislány kéz a kézben, ártatlanul s dalolva játszadozik a tavaszi napsütésben, előttük egy pajkos nyulacska és egy szelíd párduc kergetődzik önfeledt egyetértésben, míg a közeli szántóföldön szorgalmasan dolgozó jóságos tekintetű felnőttel néha megszakítják a közérdekű termelőmunkát, hogy egy-egy derűs pillantást vessenek a népek barátságát, s a szebb jövő ígéretét szimbolizáló kicsiny csoportosulás felé.
Hol is láttam én már ilyet? - töprengek magamban, miközben reggeli kávémat szürcsölgetem.
-Megvan! - dobom bele a kockacukrot hangos loccsanással a bögrébe. Hát hol másutt, mint gyermekkorom vezérlő szellemi kalauzában, az áldott jó úttörőzsebkönyvben!
Mert az eszmeiség szinte teljes mértékben ugyanaz.
Szerepel itt minden, mi szem-szájnak ingere (emberi jogok, világbéke, háborúellenesség, tolerancia, másság stb.), ám különös módon a lelkes vallási agitáció valahogy feltűnően a történelmi keresztény egyházak ellen irányul. De, hát meg is érdemli az a smucig pápa, aki képes aranyozott ruhákban sétafikálni, míg másoknak kicsi a nyugdíja!
Az Őrtorony megjelenik havonta, 144 nyelven, és minden kiadás átlagos példányszáma 24,2 millió! Úgyhogy előállítása horribilis összegeket emészthet fel.
Még szerencse, hogy léteznek olyan önzetlen emberek, akik rendelkeznek akkora lelkesedéssel és anyagi háttérrel, hogy mindezt - természetesen minden hátsó szándék nélkül, s kizárólag az emberiség üdvéért -, rendszeresen finanszírozni tudják."

(Pozsonyi Ádám, Demokrata, 2002. március 21.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése